Budapest IV. kerület, Újpest műköröm, manikűr

Újpest szívében műköröm, manikűr

Újpesten szívében, Rákospalotától és Angyalföldtől néhány percre, 1048 Budapest Dunakeszi utca 8 szám alatti Inezze & Angelika SZÉPSÉGSZALON -ban, Műköröm, Manikűr, Pedikűr szolgáltatásokkal állok vendégeim rendelkezésére, kedvező árakkal, minőségi Crystal Nails termékekkel.

Műköröm

Manapság egyre elterjedtebb és egyre nagyobb divatot kapott műköröm sokak fantáziáját megmozgatja. Ám azzal kevesen vannak tisztában, hogy a szebbnél szebb műveknek milyen előnyei, illetve hátrányai származnak, valamint hogyan dönt egy szakmabeli arról, hogy a vendégének melyik fajtát milyen díszítéssel és formával ajánlja.

Miért kell a műköröm?

Sokan csak divatból szeretnének ennek a tulajdonosai lenni, ám vannak akik kifejezetten valamilyen szakma, munka, kezük szebbé tétele miatt. Gondoljunk csak a lerágott körmökre, vagy lepattogzott lakkokra, esetleg egy olyan kézformára, amit egy műköröm széppé tud tenni vagy idő hiányában nincs erőnk minden este a beszakadt körmöket reszelgetni, átlakkozni. Hiszen azért azt valljuk be: a mai világban – főleg ha nőről van szó -, kötelező az ápoltság.

Kinek milyen műkörmöt?

Zselés műköröm, porcelán műköröm, épített műköröm, tippes műköröm? A nagy fejtörés, hogy kinek melyik műkörmöt ajánlják. Szerintem ahhoz, hogy mindenki ki tudja választani a magának megfelelőt, tisztában kell lenni a különbségekkel, előnyeivel, hátrányaival.

Alapvetően két féle műköröm létezik (most még..:-) ): zselés és porcelán.

Zselé: zselé állagú, rugalmas anyag, ami csak UV fény alatt köt meg. Ebből kifolyólag sokkal könnyebb vele dolgozni ha még nincs elég tapasztalatunk, hiszen addig lehet formázgatni a körmön, amíg csak akarjuk, csak akkor fog megkötni, ha UV lámpa alá kerül.

Porcelán: az úgynevezett „liquid” (speciális folyadék) hatására a porcelánpor levegőre megköt. Ezért nagyon gyorsan kell vele dolgozni és ügyeskedni, hiszen ha nem vigyázunk, akár cm-es vastagságú körmök is kialakulhatnak! Kevésbé rugalmas, sőt, nagyon törékeny! Viszont erősebb és masszívabb.

Manikűr

Manus és cura. Ebből a két latin szóból eredeztetjük a manikűr szavunkat, az egyik a kezet jelenti, míg a másik a figyelmet. Egyiptomban – persze csak a fáraók – aranyporral díszítették a körmeiket, majd a kínai császárok festették előszeretettel azokat ezüstre, aranyra, sötétvörösre, feketére, míg a szegényebb rétegek tagjai méhviasszal, tojásfehérjével ápolták sajátjaikat. A méhviaszt a mai napig használják a manikűrösök. Egyes távol-keleti népeknél a köröm hosszúsága volt az előkelőség fokmérője, minél hosszabb, annál gazdagabb. Többféle manikűr létezik: 1. HAGYOMÁNYOS MANIKŰR: Áztatás után a körömre tapadt bőrt körömkaparóval és bőrvágó ollóval távolítjuk el. CSAK A VENDÉG KÉRÉSÉRE VÉGEZHETŐ! Előnye: ha jól csinálják, rendkívül tetszetős. Hátránya: az esetleges sérülések begyulladhatnak. 2. FRANCIA MANIKŰR: A köztudattal ellentétben ez egy manikűr eljárás, nem pedig a “francia festés” 🙂 Lényege: egy speciális folyadék segítségével feláztatjuk a letapadt, elhalt bőrt, majd körömkaparóval- újabban csiszológép speciális gyémántfejével – távolítjuk el azt. A körmöt kockára formáljuk. Előnye: nem okozunk még apró sérülést sem. Hátránya: nincs 3. JAPÁN MANIKŰR: Természetes anyagokkal segíti a köröm erősödését, növekedését, s nem mellesleg szép természetes rózsaszínű fényes körömmel ajándékozza meg a vendéget! “A méhviasz hatására a köröm megerősödik, színe élénkebbé, élettelibbé, fényesebbé válik. A körömlemezbe beépülő anyagoknak köszönhetően a köröm erős és rendkívül tartós lesz. Összetétele: mesterséges, vegyi anyagoktól mentes. A méhviasz alapú tápláló paszta a hatóanyagokat a körömbe juttatja, a talkum pedig, egy védőréteget képez a köröm felületén, mely hosszú ideig megvédi a környezet, károsító hatásaitól” – by TAMA – Nőknek és férfiaknak (pl.: Dustin Hoffman) egyaránt ajánlott! (havi 1-2 alkalommal javasolt)  P

Sokan felteszik a kérdést, hogy mi a különbség a pedikűr, és a gyógyászati pedikűr között. A pedikűr elsősorban esztétikai, a gyógypedikűr egészségügyi célokat szolgál, de mit is jelent mindez a gyakorlatban? 

Természetesen a végeredménynek mindkét esetben szépnek kell lennie, ez nem kérdés. Talán van, aki különbséget tesz az emberek kezén, illetve a lábán végzett munka között, de én bevallom, hogy mindkettőt egyformán szeretem, és szerintem ugyanolyan csodát lehet tenni egy lábon, mint egy műkörömmel a kézen. Az esztétikai pedikűr általában magában foglalja a talpakon lévő esetleges bőrkeményedések eltávolítását vágással és reszeléssel, a körmök formázását, általában (de nem mindenhol) egy bőrradírozást, masszázst, és a nedvesség visszapótlását. A gyógypedikűr ezt mind tartalmazza, de ide tartozik például a tyúkszem eltávolítása, a megvastagodott, esetleg elszíneződött gombás köröm levékonyítása, eltávolítása, kezelése, ha szükséges, körömprotézis készítése, a benőtt körömsarkak eltávolítása, a gyulladás csökkentése, amennyiben otthoni, vagy orvosi kezelés is szükséges, erről a vendég teljes körű tájékoztatása. A gyógypedikűr esetében a minimális feltétel, hogy az a szerszám, ami a vendég lábához ér, 100%-os biztonsággal fertőzésmentes legyen.Egy igazán profi pedikűrös igyekszik minden vendég részére azt a biztonságot nyújtani, amit ő maga is elvárna fordított esetben. Ezért minden vendégnek a saját nevével ellátott – hermetikusan lezárható – tasakot biztosítok, amiben a saját eszközeit tárolom. Minden alkalommal amikor jön, a saját eszközeit, reszelőjét, portalanító keféjét stb veszem elő. Így senkinek sem kell attól félnie, hogy bármivel is érintkezik, ami más lábához ért. A hozzáértő kezek nem csak ápolttá és esztétikussá teszik az emberek lábát, de enyhülést hozhatnak a fájó végtagokra is.

Újpest

Újpest egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.[2] A 19. század közepén jött létre egy Rákospalotahatárába tartozó és Pesttel határos területen. 1840-ben Rákospalotától elválva alakult önálló községgé, majd 1907-ben rendezett tanácsú várossá. Területe 1950-ig többször bővült Rákospalota rovására. 1950-ben, Nagy-Budapestlétrejöttekor ismét kiigazították az Újpestből alakult IV. kerület és a Rákospalotát magába foglaló XV. kerület határát, Istvántelek területét az előbbihez átcsatolva.
Újpest életét földesúri elhatározás indította el. Gróf Károlyi István, a Pesttől északra elterülő hatalmas fóti uradalombirtokosa 1831január 1-től lehetővé tette, hogy a rákospalotai pusztájához tartozó István-hegyen a „fertályokra” osztott földből bárki telket bérelhessen szőlőültetés céljából. Itt alakították meg vincellérek a mai Újpest magjának tekinthető Újmegyer hegyközséget. Az első házat Mildenberger Márton építette 1832-ben. A kezdetben Újmegyer gyarmatnak nevezett települést Lőwy Izsák – a majdani község első bírója – nevezte el Új-Pestnek, aki 1835-ben két testvérével együtt bőrgyárat alapított itt.

AngyalföldBudapest XIII. kerületének egyik városrésze.
A kerület északi részén terül el. A terület észak-déli tengelye a Dunához közel futó Váci út.
A kerületi önkormányzat a korábbi városrészek közül a korábbi ErdőtelkekFelsőbikarét (Napföld) és Lőportárdűlő neveket nem újította fel, egykori területüket is Angyalföldhöz csatolta. Az Északi pályaudvart a két háború között Horthy Miklós feleségéről, Magdolnáról nevezték el, így lett e terület Magdolnaváros. Később Angyalföldnek nevezték el.